Úgy döntöttem, újra ringbe szállok a fotós piacon. Nem tagadom nagy kihívás, nagy meló, de a sok élmény, új arcok megismerése és nem utolsó sorban az új kihívások, igen csak motivál. Tudtam, hogy sok lesz az előkészület, sokat kell a témában tanulni, hisz a fotózás is egy folyamatos fejlődés, nem csak a képek készítésében, hogy ki, mivel retusál, szerkeszt, de maga a technika is hihetetlen mértékben fejlődik. Ennek lekövetése is már önmagában elég nagy kihívás.
Maga az új projekt, hogy most nem azt fotózom, amit eddig vagy amit tanultam, maga az igazi élmény. Pár éve kerültem közelebb a kutyákhoz, nem azért mert nekem is van és természetesen imádom, mert végre úgy érzem kutyássá váltam. Rá kellett jönni, hogy kutyatartóból a következő megálló a kutyás, aki társként kezeli, de nem emberként, játszanak, de nem babusgatja.
Tehát eljutottam idáig és megtaláltam benne azt, ami még jobban kutyássá tehet, ha nem csak nevelem, de fotózom is őket.
Reklám nélkül nincs biznisz, tartja a dakota mondás – Jézusom -, így kapott némi kis dizájnt az autó is.
